A politikai kommunikáció kutatása Zenta községben
Az Identitás Kisebbségkutató Műhely tavaly a zentai önkormányzat megrendelésére kutatást végzett a község területén, ennek témája a politikai kommunikáció volt. A kutatásban vizsgált időszak a tavalyi köztársasági elnökválasztás lezajlásával kezdődött és 2007 decemberéig tartott. A kutatás célja a „békeidőbeni” politikai kommunikáció kutatása volt, ezért olyan időszakot választottunk, amelyet nem befolyásol választási kampány. A kutatás több részből állt: a Magyar Szó Tiszavidék rovatának elemzése, szórólapok elemzése és fókuszcsoportos vizsgálat. Az eredeti kutatási terv szerint a politikai pártoknak kérdőívet kellett volna kitölteniük, azonban a kutatás ezen része meghiúsult. A politikai kommunikációt leginkább úgy határozhatnánk meg, mint a politikai rendszernek, a média rendszerének és az állampolgárok által létrehozott közérdekű és politikai tartalmaknak a cseréje (és konfrontációja). A kutatás ebben a rendszerben zajló kommunikációs csatornákat volt hivatott feltérképezni, illetve elemezni. Az alábbiakban röviden ismertetném kutatásunk eredményeit.
Az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna a média, amely közvetít mind a két irányba: a politikai rendszer és a lakosság között. A fókuszcsoportos vizsgálatok is igazolták, hogy Zenta községben az egyik legfontosabb ilyen csatorna a Magyar Szó Tiszavidék rovata. Érdekes jelenség, hogy az önkormányzat nevében nyilatkozó politikusok az állampolgárok szemében úgy jelennek meg, mint a legtöbb szavazatot szerzett párt képviselői. Ez tükröződik a Magyar Szóban közölt írásokban is, amelyekben általában nem tüntetik fel, hogy az önkormányzat nevében nyilatkozó politikus mely politikai párt képviselője. Így kaptuk azt az eredményt, hogy a Tiszavidék rovatot a megjelenés gyakoriságát illetően az zentai önkormányzat „uralja”. A vizsgált időszakban a politikai vonatkozású cikkek 79,9 százaléka az önkormányzattal volt kapcsolatos. A megjelenő írások 5,5 százaléka a Vajdasági Magyar Szövetségről, további 5,5 százaléka pedig Demokrata Pártról szólt. A Vajdasági Szociáldemokrata Ligáról szólt az írások 4,86 százaléka, míg a Magyar Polgári Szövetség esetében ez az arány 3,4 százalék. Rajtuk kívül még a G17 Plusz kapott nyilvánosságot egy közlemény erejéig, amelyben a városi busz vonalát bírálták.
A kutatás részeként négy fókuszcsoportos beszélgetést szerveztünk meg, hármat magyar, egyet szerb nyelven. Az emberek nagy része a Magyar Szóból tájékozódik, annak ellenére, hogy nincsen túl jó véleményük az újságról. Ezenkívül burkoltan utaltak arra, hogy a Magyar Szó (konkrétan a Tiszavidék rovat) elfogult a VMSZ irányában. Mindegyik beszélgetésen felmerült egy Zenta község ügyeivel foglalkozó helyi újság igénye. Az emberek elolvassák a pártok különböző újságjait, azonban tisztában vannak azzal, hogy ezek mind önfényezés céljából készültek és egyoldalúak. A szórólapok esetében is egyértelmű hozzáállást tapasztaltunk: a beszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek is mind egyoldalúak, sokszor alattomosak, mocskolódóak. A szórólapok sokszor ellentétes hatást váltanak ki a célszemélyekből a fent említettek miatt. A megkérdezettek a vizsgált időszakban nem tudtak lakossági fórumról. Elhangzott, hogy a lakossági fórumoktól félnek a politikusok, mert azokon számon lehet(ne) rajtuk kérni a különböző ígéreteket.
A teljes kutatási beszámoló hamarosan elérhető lesz a www.idkm.org honlapon.
Badis Róbert
Magyar Szó
2008. június 4.
Tiszavidék
