Badis Róbert: A népességfogyás oka az alacsony gyermekvállalási kedv, az elvándorlás és az asszimiláció
A Köztársasági Statisztikai Hivatal csütörtökön nyílvonáságra hozta a Szerbia lakosságának nemzeti összetételére vonatkozó népszámlálási adatokat, amely szerint a szerbiai magyarság a 2011-es összeírás szerint 253 899 főből áll. A tíz évvel ezelőtti cenzushoz képest ez 39 400 fővel jelent kevesebbet. A szerbiai, ezen belül is a vajdasági magyarság létszámcsökkenésének okairól és lehetséges következményeiről Badis Róbert szociológus fejtette ki véleményét.
A népességfogyás oka egyrészt az alacsony gyermekvállalási kedv, az elvándorlás és az asszimiláció – magyarázta lapunknak Badis Róbert szociológus, az Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke. Mint megjegyezte, teljes képet a most publikált adatokról sem tudunk kapni, mivel egyrészt felülszámlálták a magyarokat (azokat is összeírták, akik már életvitelszerűen máshol élnek, és lehet már nem is jönnek "haza"), másrészt nem településenként tették közzé az adatokat, csak községsorosan.
Mint megjegyezte, Jugoszlávia szétesésének és a kilencvenes évek háborúinak következtében a polgárok tömegesen hagyták el a szülőföldjüket, zömében fiatalok és jól szituált családok, akiknek/amelyeknek volt annyi anyagi és kulturális tőkéjük, hogy egy másik országban újrakezdjék életüket. Értékelése szerint a demográfiai folyamatokat vizsgálva látható, hogy a kilencvenes években tapasztalt tendenciák folytatódnak. Ugyanúgy kell számolni a természetes fogyatkozással, az elvándorlással – bár más motivációval, de tovább folytatódik –, valamint az asszimilációs veszteséggel is.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal Szerbia lakosságának nemzeti összetételére vonatkozó népszámlálási adatok szerint az ország lakossága (Koszovó nélkül) 7 182 862 fő, és a legutóbbi 2002-es népszámlálás óta a lakosság száma 4,15 százalékkal csökkent, ez összesen 311 139 személyt jelent. Az összeíráson a lakosság 3,53 százaléka vallotta magát magyarnak. Ez 253 899 embert jelent. A legutóbbi, 2002-es népszámlálási adatok szerint 293 299 magyar élt Szerbiában, tehát 10 év alatt 39 400 fővel csökkent az országban élő magyarok száma.
Badis Róbert szociológus szerint a népességcsökkenés leginkább az alacsony gyermekvállalási kedvnek a következménye. Évente mintegy 3000-rel születnek kevesebben, mint ahányan meghalnak. Ugyanakkor az elvándorlás továbbra is jellemző a vajdasági magyarokra, évente mintegy 500-an hagyják el szülőföldjüket, míg az asszimiláció (nemzetiségváltás) miatt további 500 fős veszteséggel számolhatunk. Egy nemrég publikált tanulmánya szerint – amelyben Szerbia lakosságának nemzeti összetételére vonatkozó népszámlálási adatok nyilvánosságra hozása előtt 250 ezerre becsülte a vajdasági magyarság számát – évente mintegy 1,5 százalékkal csökken a vajdasági magyarok száma. Ezt a csökkenést elsősorban a gyermekvállalási kedv növelésével lehetne orvosolni.
- Középiskolások között végzett kutatásokból tudjuk, hogy átlagosan 2,2 vagy 2,3 gyermeket szeretnének, ami elég is lenne a népesség stagnálásához. A valóság azonban az, hogy a nők átlagosan 1,3 gyermeket szülnek az életük során. Valahogy el kellene érni, hogy a tervezett gyermekek megszülessenek. Egy gyermek születést egyre inkább anyagi szempontból közelítik meg, ami nem túl ösztönző. Szociálpolitikai intézkedésekkel lehetne, kellene támogatni a gyermeket vállaló fiatalokat – vélekedik a szociológus.
Szavai szerint ilyen támogatás lehetne például az alanyi jogon járó családtámogatás (nem pedig rászorultsági alapon), fiatal anyák munkába történő visszaállásának támogatása, főállású anyaság elismerése (számítsák bele a munkaévekbe az otthon töltött időt három vagy négy gyermek vállalása esetén). Ugyanakkor fontos lenne a gyermekbarát munkahelyek létrehozása, támogatása.
- Fontos lenne a téma részletes, komplex felderítése, kutatása, megvizsgálni, hogy milyen nehézségekkel kerülnek szembe a fiatalok munkavállalás, gyermekvállalás folyamán. Fontos lenne rámutatni a téma ambivalens megközelítésére is: értékek szintjén a család és a gyermekek szinte a legfontosabbak között vannak, viszont a mindennapi életben sokszor diszkrimináció áldozatai a gyermeket vállalók. Fontos lenne, hogy ezekről elinduljon egy párbeszéd – érvel Badis.
Szavai szerint az elvándorlás kelet-európai általánosság. Olcsó képzett munkaerőt jelent Európa számára a régió. Kiemelte, hogy a fiatalok még mobilisak és naprakész tudással, de sokszor anélkül is nekivágnak a nagyvilágnak.
- A mobilitási szándékot vizsgáló kutatások szerint minden második fiatal gondolkodik külföldi munkavállaláson. Ennek a tendenciának lassulásához vagy megállításához, országos gazdasági fellendülés szükséges, új munkahelyek, anyagilag és erkölcsileg megbecsült tudás. Az pedig köztudott – igaz, nem vizsgált és bizonyított –, hogy Szerbiában pártszimpátia és kapcsolatok révén lehet legkönnyebben munkához jutni. Ez elől menekülnek a fiatalok – vetette fel a szociológus.
Megjegyezte, hogy az MNT ösztöndíjprogramja jó ellenszere a jövő értelmiség elvándorlásának, de csak a felsőoktatásban résztvevők esetében. Szavai szerint az asszimiláció főleg az oktatási rendszeren keresztül történik, méghozzá a magyar vagy vegyes házasságból származó diákok szerb nyelvű tagozatokra történő iratkozásakor.
- Ellenszere az anyanyelvű oktatás fenntartása. Abban az esetben viszont, ha nem nyílik magyar tagozat, iskolán kívül kell megszervezni az anyanyelvoktatást. Az MNT és a pedagógusegyesületek igyekeznek orvosolni ezt a problémát is – értékelt az identitáskutató műhely elnöke.
Véleménye szerint az ilyen mértékű fogyatkozásnak már középtávon súlyos következményei vannak: elöregedik a társadalom, felgyorsul a szórványosodás, az etnikai határok eltolódnak. Megjegyezte, hogy utánpótlás hiányában belátható időn belül felszámolódhat az anyanyelvű oktatás, megszüntetnek művelődési egyesületek, intézmények. Mindezek mellett elöregedik a társadalom (44,97 év a vajdasági magyar átlagéletkora! – ez a szociológus szerint rendkívül magas), és ha fokozottan csökken a gyermekvállalás, akkor félő, hogy a jövőben nem érjük el a nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges népességarányt, a magyar mint hivatalos nyelv használata pedig visszaszorul.
Diósi Árpád
Magyar Szó
2012. december 1.
