Identitás Kisebbségkutató Műhely
Identitet radionica za istraživanje nacionalnih manjina
Identity Research Workgroup of National Minorities
Bethlen Gábor Alap







Hírek

Konferencia a szórványstratégia-tervezetről

A szórvány kérdése a vajdasági magyarság közös ügye, amely alól senki sem vonhatja ki magát


A tervezetet Badis Róbert, az Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke ismertette

Szombaton délelőtt a zentai Alkotóházban a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely szervezésében szakmai konferenciát tartottak, amelynek célja a szervezet által kidolgozott szórványstratégia-tervezet megvitatása volt. A konferencián, amelynek létrejöttét a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia támogatta, bemutatták a stratégiatervezetet, majd a politikum és a civil szféra képviselői véleményezték azt.

Az összejövetelen a stratégiajavaslat részleteit, illetve az annak alapjául szolgáló szórványbeli kutatás eredményeit Badis Róbert, az Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke ismertette, aki a szórványmagyarság helyzetének felvázolását és a stratégia szükségességének megindoklását követően kifejtette, a jelenlegi stratégiatervezetben összesen kilenc stratégiai célt fogalmaztak meg, amelyek a következők: a magyar anyanyelvű oktatás megőrzése a szórványterületeken; a kisebbségi családtámogatási rendszer kialakítása; a művelődési élet felélénkítése és fejlesztése; a politikai képviselet biztosítása; a gazdasági befektetések szórványba kanalizálása; az asszimiláció folyamatának lassítása és megállítása; a szórványban élő magyar közösségek integrációja a magyar nemzetbe; a szórványközpontok létrehozása; az egyházak nagyobb szerepvállalása a szórványgondozásban.

A tervezet bemutatása után elsőként Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szólalt fel, aki elmondta, hiányolja a tervezetből a belső migrációra vonatkozó adatokat, ugyanis tapasztalatai szerint gyakori jelenség, hogy a szórványból a tömbbe érkező diákok nem térnek vissza a szórványba. Kifejtette, a nemzeti tanácsokról szóló törvény szerinte nem biztosítja kellő mértékben a szórványban élők érdekképviseletét. Kitért az autonómia kérdésére is, majd nemzetközi példák ismertetésével támasztotta alá a szórványban élők érdekképviseletének hatékony megvalósulási lehetőségeit.

A Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, dr. Zsoldos Ferenc felszólalásában a szigetmagyarság jelentőségét hangsúlyozta, majd kitért az ún. többfunkciós közösségi terek kialakításának fontosságára is. Az utóbbira szerinte már léteznek pozitív példák, de a hatékonyabb működés érdekében tovább kellene erősíteni a hálózatosságot. Említést tett az MNT beiskoláztatási programjának eredményeiről, majd kifejtette, attól tart, hogy a cselekvési terv létrejöttét követően problémát jelent majd a megvalósításhoz szükséges anyagi források biztosítása, ugyanis – ahogyan fogalmazott – az anyaország is igen nehéz gazdasági helyzetben van.

A Magyar Remény Mozgalom elnöke, László Bálint felszólalásában kiemelte, a tervezetbe bele kellene építeni az aktuális népszámlálási adatokat is annak érdekében, hogy a megszülető szórványstratégia ne csupán a régi adatokra támaszkodjon. Kitért a kistérségi társulásoknak és az ifjúsági közösségi kluboknak a közösség életében betöltött szerepére, majd olyan más térségekben sikeresen működő kampányokról beszélt az egybegyűlteknek, amelyek pozitív példaként állhatnak a szórványstratégia kidolgozói és megvalósítói előtt is.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja, Talpai Sándor hangsúlyozta, szerinte szinte minden település számára külön stratégiát kellene kidolgozni, majd a specifikus helyzetek alátámasztásaként két végletként Kisorosz és Töröktopolya példáját említette. Kifejtette, mindent meg kell tenni a magyar nyelvű oktatási rendszer megőrzéséért, majd elmondta, hogy szorgalmazza a szórványközpontok kialakítását. Végül hozzátette, gazdasági szempontból elsősorban a falusi turizmus fejlesztésében lát perspektívát.

A Dél-bácskai és Szerémségi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének alelnöke, Pécsi Erzsébet rámutatottarra, hogy a térségben már tíz éve az asszimiláció folyamatának lassításán dolgoznak. Ennek eredményeként az anyanyelvápolási projektumukat az előző tanévben már a térség tizennégy településén, összesen 218 gyerekkel tudták megvalósítani. Kitért arra is, hogy térségben a művelődési egyesületek mostoha körülmények között dolgoznak, majd szorgalmazta a szórványközpontok megalakítását és a szórványgondozók alkalmazását is.


A zentai Alkotóházban megtartott konferencia résztvevői(fotó: Máriás Endre)

A nagybecskereki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Tóth Glemba Klára az egybegyűltekkel egy korábban, 2004-ben általa készített szórványprojektum részleteit ismertette, amelynek kapcsán kifejtette, egyetért a mostani tervezetben foglalt célkitűzésekkel, de nem hagyná ki közülük a tájékoztatási és a szociális-egészségügyi rendszer kérdéskörét sem. Az oktatás problémaköre kapcsán pedig kitért arra is, hogy a szórványstratégiának szerinte érintenie kellene a felsőoktatás és a felnőttképzés kérdését is.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, Nagy Margit részletesen bemutatta az egyesületnek az elmúlt tizenkilenc évben a szórványbeli magyarság felkarolása érdekében megvalósított projektumait, illetve ezek eredményeit, köztük a vajdasági magyar fiatalok segítése érdekében létrehozott diákotthonokat és diáktáborokat is. Kitért a délvidéki magyar egyetem kérdésére, majd leszögezte, a Magyar Nemzeti Tanácsnak szerinte tiszteletben kellene tartania a civil szervezetek által elért eredményeket.

A felszólalók egyetértettek abban, hogy a szórvány kérdése a vajdasági magyarság közös ügye, ez alól senki sem vonhatja ki magát, majd megegyeztek abban is, hogy a bővítési javaslatok összegzését követően rövidesen újabb véleménycserét szerveznek annak érdekében, hogy még hatékonyabbá tegyék a stratégiaalkotás folyamatát. A stratégiajavaslat megtekinthető a www.idkm.org honlapon, az Identitás Kisebbségkutató Műhely munkatársai pedig a honlapon található elérhetőségeken várják a stratégiatervezettel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat.

Máriás Endre
Magyar Szó
2011. október 17.